loho

Fair Play Poker

Tájékoztató a gondnokság alá helyezési eljárásról

Szerencsejáték függő személy esetén a hozzátartozók a bíróságtól kérhetik az érintett személy cselekvőképességének korlátozását és gondnokság alá helyezését. A játékkaszinó és kártyaterem üzemeltetők, online kaszinójáték és távszerencsejáték szervezők 2016. január       1-től    e                gondnokság                      alá    helyezett    személy     belépését,     bejelentkezését, szerencsejátékban való részvételét kötelesek megakadályozni.

Ki indíthatja meg a pert és ki ellen kell megindítani?

A gondnokság alá helyezés iránti pert a nagykorú személy együttélő házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a kiskorú személy törvényes képviselője (szülő, gyám), a gyámhatóság és az ügyész, mint felperes indíthatja meg. A gondnokság alá helyezési pert a szerencsejáték függő személy ellen, mint alperes ellen kell megindítani.

Megindíthatja-e az érintett szerencsejáték függő a gondnokság alá helyezése iránti pert?

Nem.

Hogyan kezdeményezhető ilyen jellegű korlátozás? A gondnokság alá helyezési pert a bíróságnál lehet megindítani.

Melyik bíróságnál indítható a per?

A gondnokság alá helyezési per elsősorban a gondnokság alá helyezendő szerencsejáték függő személy, mint alperes lakóhelye szerinti járásbíróságnál indítató meg.

Mit kell becsatolni a bírósághoz? Mik a keresetlevél kellékei? A keresetlevélben fel kell tüntetni:

- az eljáró bíróságot;

- a szerencsejáték függő személy (alperes) illetve a keresetet benyújtó személy (felperes) nevét, lakóhelyét és perbeli állását, illetve ha a feleknek van képviselője, ugyanezeket az adatokat a felek képviselőiről;

- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; - a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet;

A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a fenti általános tartalmi elemeken kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell (pl: házassági anyakönyvi kivonat másolata), illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat (ingatlan tulajdoni lapja). Továbbá a keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – jelezni kell az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat.

Milyen költségekkel jár az eljárás?

Nem terheli az eljárás költsége a feleket. A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg, vagyis a feleknek utólag sem kell kifizetni az eljárás költségeit.

Milyen döntést hozhat a bíróság a gondnokság alá helyezési perben, mi a gondnokság alá helyezés következménye?

A bíróság a gondnokság alá helyezési perben az alábbiak szerint dönthet: -     az érintett személyt teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi

-     a cselekvőképesség részleges korlátozásáról dönt, például vagyoni ügyeiben korlátozza az érintett cselekvőképességét;

-     ha nem indokolt a gondnokság alá helyezés, gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja.

 

1. Teljesen korlátozó gondnokság esetén az alperes személy cselekvőképtelenné válik. A gondnokolt cselekvőképtelen, helyette gondnoka járhat el az ügyei intézésében. Adott esetben szerencsejátékban így a gondnokolt önállóan nem vehet részt.

2. A cselekvőképesség részleges korlátozása esetén:

A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. Azokban az ügycsoportokban, amelyben a gondnokság alatt álló személy cselekvőképességét korlátozták – például szerencsejáték függő esetén vagyoni ügyekben – a gondnokolt gondnoka hozzájárulásával járhat el. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatban a gondnokolt és a gondnok között vita merül fel, a gyámhatóság döntése szükséges. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes    jognyilatkozatot,    amely nem    tartozik    abba az    ügycsoportba,    amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

3. A bíróság dönthet úgy, hogy nem indokolt a gondnokság alá helyezés.

Ebben az esetben a bíróságnak a gondnokság alá helyezés iránti keresetet el kell utasítania. De emellett mód van arra, hogy támogató kirendelését javasolja. Ha a cselekvőképességet

érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. A támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújthat segítséget a döntések meghozatalában.

Ki rendeli a gondnokot, ki járhat el gondnokként?

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs eljárása veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas. A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a fentiek alapján a gondnok nem nevezhető, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni.

A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata

A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely

a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év;

b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

A kötelező felülvizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy a gondnokság megszüntetésére irányuló per megindítására jogosult személyek – maga a gondnokolt is – ne kérhetnék bármikor, a kötelező felülvizsgálatra előírt határidőtől függetlenül, a gondnokság megszüntetését vagy módosítását.

Kiadva a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja alapján

Tájékoztató a gondnokság alá helyezési eljárásról.pdf